A gyakorlatias megoldások előtérbe helyezését sürgetette Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója a koppenhágai klímacsúcson. A világon megtermelt energia 40 százalékát ugyanis otthonaink használják fel.
Minden euró, amelyet szigetelésre fordítunk, 11 euró megtérülést hoz a szigetelés életciklusa alatt. Ahhoz azonban, hogy 2020-tól az Európai Unió tagállamaiban, így köztük Magyarországon is már csak zéró emisszióval rendelkező épületek épülhessenek, az építési lánc minden szereplőjének – az építtetők, az építészek, a kereskedők és a kivitelezők – oktatására és az energiahatékonysági beruházások finanszírozási mechanizmusainak mielőbbi kialakítására van szükség.
Otthonaink energiafelhasználása a világ teljes energiafogyasztásának jelenleg mintegy 40 százalékát teszi ki, jócskán megelőzve az ipar (28 százalék) és a közlekedés (32 százalék) szereplőit. Az Európai Unió ezért nemrégiben fogadta el azt a direktívát, amelynek értelmében 2020 után már csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknek nincs, vagy zéró közeli a CO2 kibocsátása. Ez csak 20-25 cm vastagságú szigeteléssel érhető el, a jelenlegi 5-10 cm vastagságú szigetelések helyett.
Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Régiónkban sajnos a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók. A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.
Szerző: Világgazdaság Online
Szeretném csökkenteni a fűtésköltségemet, kérek egy konzultációt!
