„Ha két munkás két óra alatt húsz négyzetméter falat vakol, akkor hány éves a kapitány?” – viccelődtünk lemondóan, amikor nyolcadikban az arányosságokat akarták a fejünkbe verni. Gyakran kérdezgettük, mi haszna. Ilyenkor a matektanárunk, Lajos bácsi székében kérlelhetetlenül hátradőlve csak annyit mondott: „Gondolkodjon, fiam! Megy az csak, akarni kell!”
Nos, azon – a nem elhanyagolható praktikus előnyön – túl, hogy az ember aránypár segítségével könnyen ki tudja számolni az egy rundó sörhöz képest a két kör árát is, még számtalan alkalmazhatósági terület létezik. Egy kis matek eredménye lehet pl., jelentős mennyiségű energia megtakarítás, a házunk állagának hosszú időre történő megóvása és – nem utolsó sorban – kellemesen temperált otthon.
Mert nem csupán a homlokzati hőszigetelő rendszer minőségét kell figyelembe vennünk az építkezés vagy felújítás során, hanem annak is alaposan utána kell számolnunk, hogy milyen vastag rétegben érdemes felvinni a homlokzatra.
Nézzünk egy konkrét feladványt!
Ha a renoválandó családi fészkünk falait B 30-as téglából építették, vagy szándékozunk építeni, hány centiméteres hőszigetelést alkalmazzunk a megfelelő hőátbocsátási érték eléréséhez?
Minél jobb ugyanis ez az érték, annál kisebb lesz a falon keresztül a hőveszteség, annál tartósabb lesz a szerkezet, annál kisebb fűtésszámla várható.
A levezetéshez előbb érdemes tisztázni a példában szereplő fogalmakat. (Most valóban érdemes figyelni, mert nem a szekunda, hanem súlyos ezrek jelentik a tétet!)
A fal vastagsága:
Magyarországon az alábbi típusok a legelterjedtebbek: A legmodernebbnek számító 25-30-38 Nút-Féder, a pár évtizedes múltra visszatekintő B30 és – főként a régebbi építésű házaknál – a 38 cm-es kisméretű téglafal.
A hőszigetelő réteg:
Három alap típusa ismeretes.
A Baumit EPS Homlokzati Hőszigetelő Rendszer a jól bevált, különösen kedvező árfekvése miatt sokak által használt hőszigetelő rendszer.
A Baumit Ásványi Homlokzati Hőszigetelő Rendszert elsősorban természetes alapanyaga, jó páraáteresztő képessége, tűzállósága miatt alkalmazzák különösen irodaházaknál és magas épületeknél.
A Baumit Open Homlokzati Hőszigetelő Rendszer – a lélegző hőszigetelés -, mely egyesíti a hagyományos polisztirol lemezes rendszer gazdaságosságát, és az ásványi rendszer jó páraáteresztő képességét.
A hőszigetelő rendszer vastagsága:
Az energiatakarékossággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos propagandának köszönhetően már az olajválság óta nem divat hőszigetelő réteg nélkül hagyni a falazatot.
Hazánkban azonban a hetvenes-nyolcvanas években – az energiaárak jelentős állami támogatása miatt – a közgondolkodást, de még a mérnöki szemléletet is a kötelező jelleggel előírt „minimális érték” határozta meg.
Napjainkra azonban kivitelezők és megrendelők számára is követendő gyakorlat – a szigetelő rendszer megfelelő minőségének kiválasztásán túl – a megfelelő vastagság kiszámítása.
A” hőátbocsátási tényező”; jele: U; mértékegysége: W/m2K
Azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméteres darabja mennyi hőenergiát enged át (Wattban mérve) akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy Kelvin (vagy egy Celsius fok) a különbség.
Ha tehát odabent a lakásban 20 Celsius fok van, a külső hőmérséklet pedig 19 Celsius fok, akkor a különbség – ehhez még nem kell emelt szint - egy Celsius fok, illetve – a képletben megadott mértékegységben kifejezve – egy K.
Ha falunk „U értéke”, azaz „hőátbocsátási értéke” pl. 0,43 W/m2K – ami egy elfogadható szigetelésnek mondható -, ez azt jelenti, hogy a fal egy négyzetmétere 1 fok külső-belső hőmérsékletkülönbség esetén 0,43 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ez az energiaveszteség – egy négyzetméterre számolva nem ijesztő mennyiség ugyan: csupán 0,00043 kilowattóra. (Igaz, hogy ez az energia nem vész el, hanem csak átalakul, de ne a mi kontónkra igazolódjon az „energia megmaradás törvénye”!).
De figyeljük csak meg, hogy példánk levezetése során milyen szépen igazolódik a „sok kicsi sokra megy” népi bölcsesség is! A hőmérséklet különbséggel ugyanis egyenes arányban no a feleslegesen elszivárgó energia mennyisége. Tíz fok hőmérséklet különbség esetén bizony tízszeres lesz ez az érték, tehát 0,0043 kilowattóra egy négyzetméteren. Igen ám, de mivel nem babaházba költözünk, és egy átlagos családi ház esetében kb. kétszáz négyzetméteres homlokzati felülettel számolhatunk, az előbbi szám most megkétszázszorozódik, és kijön 0.86 kilowattóra. Ennyi energiának az ára óránként 35 Ft. Egy nap alatt 840 Ft. Egy fűtési szezonban tehát – még egy szabványosnak mondható hőszigetelés mellett is – 94.400 forintot költünk csak a falakon keresztül távozott energiaveszteségre.
Egy példa:
Új házat építeni ma csak úgy lehet, ha az U, azaz a „hő átbocsátási érték” nem magasabb, mint 0,45 W/m2K. Tegyük fel, hogy az építtető viszont úgy dönt, hogy ennél jobb, azaz a megadottnál alacsonyabb U értéket szeretne elérni. Ezt – ha a fal vastagsága már adott – a kiválasztott homlokzati hőszigetelő réteg vastagításával tudja realizálni. A szabványban előírt 0,45 W/m2K értéket úgy lehet 0,2 W/m2K-ra csökkenteni, ha kb. nyolc centiméterrel vastagabb homlokzati hőszigetelő réteget alkalmazunk.
Természetesen ez többe is fog kerülni! Négyzetméterenként mintegy 1500 forinttal. Egy családi háznál, ahol a homlokzati falak összterülete 200m2, ez bizony háromszázezer forint egyszeri többletkiadást jelent.
„Mikor térül meg ez nekem?” – kiált fel az építőanyag kereskedőktől és iparosoktól már amúgy is meggyötört építtető.
Egy ún. „ököl-szabály” – azaz a nagyságrendeket érzékeltető számítási metodika – szerint, ha az U értéket megszorozzuk tízzel, megkapjuk, hogy egy szezonban hány köbméternyi elégetett gáz energiája megy veszendőbe a falakon keresztül.
Ezt a szabályt alkalmazzuk most is. Ha az építtető a szabványos U érték megtartása mellett maradt volna, akkor ( 10*U érték azaz 0,45) 4,5 m3 elégetett gáz energiája távozott volna a szabadba négyzetméterenként. Mivel a példánkban szereplő ház homlokzati falainak területe 200 m2, ez azt jelenti, hogy 900 m3 gázt tüzelnek el fölöslegesen. Ennek értéke a jelenlegi gázárak mellett 90.000 Ft.
A mi esetünkben azonban – köszönhetően a nyolc centiméterrel megvastagított hőszigetelő rétegnek – a falazatunk U értéke 0, 2 W/m2K. Az „ököl-szabályt” alkalmazva könnyen kiszámolhatjuk, hogy egy szezonban négyzetméterenként így csak 2m3 gáz elégetéséből származó energiát veszítünk el. A különbség 2,5 m3.
Ez a teljes falazatra vetítve 500 m3. Egy szezon alatt ez a lakó csupán 40.000 forintot veszít. A különbség évente 50.000 forint. Láthatjuk tehát, hogy a háromszázezer forintnyi befektetett többletköltség hat év alatt megtérül.
Rendelje meg homlokzati hőszigetelés szolgáltatásunkat itt:
Szeretném csökkenteni a fűtésköltségemet, kérek egy konzultációt!
